Rádzsa jóga meditáció

A rádzsa szó királyit, a jóga találkozást, egyesülést és a meditáció emlékezést, gondolkodást jelent. A meditáció a rádzsa jóga gyakorlati része, amikor a szellemi erő birtokában képesek vagyunk megvalósítani mindazt, amiről az elmélet szól.

Ehhez először önmagunkat kell megismernünk, megérteni a gondolatainkat, az érzéseinket, amik cselekvésre késztetnek.

A meditáció annak a művészete, hogy egyensúlyt teremtsünk a külső és belső között, de belülről kifelé és nem kívülről befelé haladva. Gyakran a boldogságunk, az önbizalmunk külső dolgoktól függ. A meditációban felfedezhetjük a szellemi függetlenségünket, a saját felelősségünket, és mindazokat a belső erőforrásokat, értékeket, amiket képesek vagyunk használni ahhoz, hogy egy jobb minőségű életet éljünk.

A meditáció rendszeres gyakorlása segít abban, hogy sikerrel tudjunk szembenézni a nehéz helyzetekkel, hogy stabilan fenntartsuk azt a belső békét, ami az összes megoldás kulcsa.

A meditáció segíti a belső gyógyulást, a gondolatokhoz, az érzésekhez és a viselkedéshez való új hozzáállás megerősítését, amikor saját magunkat és az egész világot sokkal pozitívabb szemszögből tudjuk látni. Szabaddá válunk a haragtól, a gyanakvástól, a félelemtől, az erőszaktól, az összes negativitástól, amik fájdalmat okoznak. Amikor összekapcsolódunk a belső pozitív erőforrásunkkal, a békével, akkor automatikusan elszakadunk a negatívtól és pozitívan tudunk kapcsolatot teremteni a külvilággal. A negativitás nem fog gátként blokkolni bennünket.

A meditáció dialógust, párbeszédet is jelent, őszinte beszélgetést önmagunkkal, megfigyelve, hogy mit miért teszek, hogyan reagálok a külvilág dolgaira. Megvizsgálom, mit jelent számomra a szeretet, a bizalom, a béke, a boldogság. A párbeszédben bemutatom önmagamat saját magamnak. A mély meditáció elvezet a jógához, ami képessé tesz bennünket arra, hogy eggyé váljunk az eredeti, tiszta énünkkel és attól kezdve természetes módon tudjuk észrevenni mindenkiben a JÓT.

Az egyik legfontosabb kapcsolat az önmagunkkal való kapcsolat, amiben el tudom fogadni önmagamat olyannak, amilyen vagyok, kedvelem és tisztelem önmagam. Amikor őszinte vagyok önmagamhoz, amikor tisztán látom az erényeimet és gyengeségeimet, amikor szeretni tudom saját magam, akkor ébred fel bennem a vágy, hogy ne kövessek el semmi olyat, aminek a következményeként bánatot kellene tapasztalnom. A belső béke megőrzése, és az állandó jó közérzet tapasztalata fogja befolyásolni a többi emberrel és Istennel való kapcsolatunkat.

Ha a „belső elemünk” az élet forgatagában lemerül, fontos gondoskodni a feltöltéséről. Ezt a feltöltést teszi lehetővé a Legfelső Lélekkel, a Tiszta Energiával való kapcsolat, ami a meditáció következő lépcsőfoka…

Nagyszerűen érezni magam

Talán reálisabb először is pozitívnak érezni magam. Aztán, jónak, jobbnak, és a legjobbnak, és végül nagyszerűen érezni magam. Biztosan nem érezhetem nagyszerűen magam bármivel kapcsolatban, amíg nem érzem pozitívnak és jónak magamat. Nem számít, hogy mások mit mondanak, vagy milyen negatív dolgok történtek a múltban. Pozitívnak lenni nem azt jelenti, hogy elrejtem a bennem lévő negatívat, és azt tettetem, hogy az nincs is bennem. Azt jelenti, hogy kivonom a rejtett lehetőségeket és leckéket mindabból, ami látszatra kaotikus, igazságtalan, vagy nem igazán kívánt dolog. Minden dolognak az életemben megvan a maga oka. Bízni abban, hogy bármi is történik, annak megvan az értéke - ez segít abban, hogy megőrizzem a pozitív látásmódot, és segít abban is, hogy jól érezzem magam, ami a nagyszerűnek érezni magam alapja. Az ilyen bizalom egy egészen más perspektívát és rálátást ad a dolgoknak. Ugyanakkor, ha túlzottan terhelnek a dolgok, vagy az emberek, akik körülöttem vannak, vagy beleavatkozom a dolgokba, akkor nem tudom megőrizni a semlegességet. Egy objektív perspektívából láthatom a teljes képet, az egészet anélkül, hogy elvesznék a részletekben. Ez a perspektíva engedi, hogy használjam a tiszteletet, a toleranciát, a türelmet, ami abban is segít, hogy elbánjak a negatív szituációkkal. Ez megnyitja a szívemet és a tudatomat az új lehetőségek felé. Ez a semlegesség megteremti a belső csendet, amiben láthatom, és érzékelhetem a saját belső békémet, jóságomat és erőimet. Ez az, ami hatalmas különbséget teremt az életemben. Nagyszerűnek érezni magam, nem egy ideiglenes eufória. Ha valóban nagyszerűen érzem magam, akkor ez a tudat egy állandó pozitív állapotát eredményezi önmagammal, és az életemmel kapcsolatban. Ez akkor tud megtörténni, amikor megtapasztalom a saját szellemi identitásomat és erőforrásaimat, amik a lényem örökkévaló részei. Ez nem csak egy remény, egy teória, vagy egy elképzelés. A csendben összekapcsolódom a realitással, ami az életemet úgy lehorgonyozza, hogy semmilyen zűrzavar nem tud egy áldozattá tenni. Ahogy elérjük az önmagunk feletti mesteriességet, nagyszerűen érezzük magunkat. Nincsenek rejtett kifogások, miért, hogyan, de, mert…, különben ezek becsapnának. Helyette azt mondom, igen, meg tudom tenni. Tegyem meg most. Amikor van bennünk kellő bátorság, hogy kísérletezzünk, amikor nem félünk a dolgok kimenetelétől, akkor tudjuk nagyszerűen érezni magunkat. A szellemi perspektíva, ami felmerül ebből a belső csendből, képessé tesz arra, hogy bízzak önmagamban, bízzak másokban és lássam a pozitívat, a jót, a jobbat, a legjobbat és végül nagyszerűen érezzem magamat, nem számít, mi történik.