Öntisztelet - Tisztelet

Az öntisztelet azt jelenti, hogy értékelem a saját létezésemet. Amikor értékelem önmagamat, akkor tisztelem az életet és másokat is, akik körülöttem vannak. Amikor öntisztelettel rendelkezem, akkor belül stabil tudok maradni a felsőbbrendűség, vagy alsóbbrendűség helytelen érzése nélkül. Amikor hiányzik az öntisztelet, akkor függök másoktól, a támaszoktól, hogy általuk önbizalmat nyerjek. Amikor értékelem önmagamat, akkor képes vagyok arra is, hogy értékeljek másokat és az életet önmagam körül. Képes vagyok teret adni önmagamnak, és ezt biztosítani tudom másoknak is. Az elvárásoktól mentes felszabadult állapot akkor jön létre, amikor elfogadom és tisztelem önmagamat. Képes vagyok az elengedésre és másokkal szemben sem vagyok követelőző. Másoknak nem kell azt tenniük, amit én akarok azért, hogy teljesítsék a vágyaimat. Szabad vagyok, és másokat is segítek abban, hogy szabaddá váljanak. Amikor öntisztelettel rendelkezem, nagyon könnyű, hogy mások iránt is tiszteletem legyen. A mai világból sok érték hiányzik, de a legfontosabb hiányzó érték a tisztelet. Ma ez nem tűnik természetesnek.
A tisztelet hiányának van egy globális hatása is, és ez a diszkrimináció országokban, vagy országok között. Nincs olyan hely, ami ettől szabad lenne. Egy kisebbségi csoporttól, vagy egy történelmi szituációtól függően a cél lehet, hogy különböző, de a mag, a gyökér ugyanaz: az emberi élet iránti tisztelet hiánya, az énen belüli méltóság hiánya. A méltóság érzése nélkül valaki hogyan tudná felismerni egy másik emberi lény méltóságát? Ha mi egy olyan világot szeretnénk, ahol az emberi jogok és a méltóság az uralkodó, ahol az emberek között tisztelet van, a kiinduló pontnak az egyén életén belüli tiszteletnek és méltóságnak kell lennie.
Azzal kell kezdenem, hogy szellemi megértéssel nézzem önmagam: egy örökkévaló lényként, egy erőteljes energiaként, ami egy korlátlanul fénypontban van bezárva. A tudatosság e változásával szabaddá tudok válni az összes típusú korláttól és lánctól, ami befolyásolja a legtöbb ember életét. A belső ént nézzem, mert ha a hajszínemre, a bőröm színére, az akcentusomra, a foglalkozásomra, vagy bármilyen más külső dologra helyezem a hangsúlyt, akkor természetes módon másokat is e kritériumok alapján fogok megítélni, vagy összehasonlítani: „Az emberek világos hajjal nagyon jók, de bárki vörös hajjal feszültséget teremt, és problémákat okozhat”. Egy ilyen példa lehet, hogy nevetségesnek tűnik, de nem ismeretlen attól a koncepciótól, amit általában és valószínűleg tudat alatt használunk mások megítélésében. Elfelejtjük, hogy milyen könnyedén befolyásolják a külső dolgok a tudatosságunkat, és spontán reagálunk anélkül, hogy felismernénk, hogy befolyás alatt állunk.

A szellemi erő

A szellemi erő valójában egy olyan erő, ami véghezviszi a változást. A szellemi erő nem azt jelenti, hogy azzal életre keltenek egy halott személyt vagy fizikai szinten végetvetnek egy betegségnek, de a szellemi erő valami olyasmi, amivel nap mint nap kísérleteznünk kell az életünkben. Olyan dolgokban, amiket általában nehéz tolerálni vagy olyan szituációkban, amik zavarodottság okoznak vagy amikkel nehéz megbirkózni. Ahogy fejlesztem magamban a szellemi erőt, látni fogom ennek az eredményét. 

A szellemi erő elsődlegesen azt jelenti, hogy képes vagyok önmagamat szabaddá tenni a függőségektől. A szellemi erő nem azt jelenti, hogy mások felett gyakorlok hatalmat, de azt jelenti, hogy én, magam szabad maradok. Szabad a befolyásoktól, szabad a kötésektől, önmagam mesterévé válok. A szellemi erő jele az, hogy megállok a saját lábamon, függetlenül, szabadon. Képes vagyok dönteni és abba az irányba haladok tovább, amit én választok. A szellemi erő egy másik aspektusa, hogy szabaddá válok minden függőségtől a szokások tekintetében is, amik hosszú időn át kötésben tartottak. 

Mi tesz bennünket függővé? Az emberek csak az egyik tényező, ennél sokkal szubtilisabbak a szokásaink és vágyaink. Ez a kettő is része a függőségünk történetének. Ahogy egyre szabadabbá válok, képes vagyok arra, hogy jobban értékeljem önmagamat is. Visszatérek az önbecsülés állapotába, a saját méltóságomhoz. Erővel rendelkezem ahhoz, hogy szabaddá tegyem önmagamat. Szabaddá a függőségektől, szabaddá a szubtilis vágyaktól, és szenvedélyektől.  

A választás idején mutatkozik meg a szellemi erő. Egy szituációban két különböző magatartás is felmerülhet. Az egyik, amikor reagálok, amikor haragossá válok, durva dolgokat mondok, ami a másiknak szomorúságot, fájdalmat okoz vagy nagyon nyugodt, békés maradok, és egyszerűen mindent elengedek. Ebben a pillanatban mutatkozik meg a szellemi erő nagysága. De amikor hiányzik a szellemi erő, akkor nem ismerem fel, hogy egy adott pillanatban milyen választási lehetőséggel rendelkezem. Egyszerűen utat adok az érzelmeknek, a reakcióknak és olyan dolgokat mondok, amiket nem kellene. A későbbiekben én is érezni fogom ennek a hatását és sajnálom, hogy szomorúságot okoztam. A szellemi erővel képes vagyok arra, hogy jól válasszak, és a helyes irányba haladjak. Ha ezt gyakorlom az életemben, akkor fogom igazán tisztelni önmagamat.